Horsefan

A ló evolúciója

A ló evolúciója több mint 60 milló éve kezdődött. A mai  lovak legrégibb őseinek ősmaradványait Észak-Amerika déli részén találták meg. A négyujjú, kb. róka nagyságú állat az Eohippus nevet kapta. Ez az elnevezés az eocénből, a mintegy 50 millió évvel ezelőtti hajnalkorból és a ló görög nevéből - hippos - tevődik össze.

Eohippus

(50 millió éve) - Az Eohippus a "hajnallovacska" kb. 30 cm magas lombevő állat volt. Az elülső láb négy-négy a hátulsó láb három-három lábujja hordozta az egész tömegét; a lábfejeknek puha párnázatuk és elöl szarus, pataszerű körmük volt. Az állatok háta hajlott, szőrzete csíkos és durva volt. A szempár a fej közepén ült. Mintegy 40-35 milló éve kihalt.

Mesohippus

(40 millió éve) - A Mesohippus kb. 45 cm magasra nőtt. Mindegyik lábán horom-három lábujja volt, közülük a középső a legnagyobb. Háta még ívelt volt ugyan, de lába, nyaka, füle és pofája már hosszabb lett az eohippushoz képest. Szőrzete is kevésbé lehetett csíkos.

Miohippus

(30 millió éve) - A Miohippus hasonlított a Mesohippusra. Ez a nem kb. 60 cm magas volt. Füle és pofája hosszabb lett. A szeme immár oldalt ültek a fejen.

Merychippus

(20 millió éve) - A kb. 90 cm magas Merychippus testsúlya a középső lábujjon nyugodott. A lábfej alatti puha párnázat eltűnt; a nyak és a lábszárak megnyúltak. A hát is hosszabb és laposabb lett, a fej pedig nagyobb és súlyosabb.

Pliohippus

(6 millió éve) - A 122 cm magas Pliohippus immár nem a mai ló testarányaival rendelkezett. A lába egy ujjas patává fejlődött, a szemek oldalt ültek a fejen. A háton még nem alakult ki határozott mar. Az állatok hátszalagot és a lábszáríikon zebracsíkot viseltek.

Equus caballus

1 millió éve) - A mai ló Equss caballus. Előbb Dél-Afrikában és Ázsiában terjedt el, majd később Afrikában és Európában is. Az összes többi lóidomú állat kihalt. A jégkorszak vége felé, kb. 9000 évvel ezelőtt három őslótipus létezett, mindhárom a Pliohippus leszármazottja. Őslótipusok: 1. exmoori-póni, 2. highlan póni, 3. achal-tekini, 4. káspi póni.
Rokonok: szamarak, zebrák.

A ló legközelebbi rokona a szamár (Equus asinus), a vadszamár (Equus hemionus hemionus), valamint a zebra (Equus zebra). A szamár és a ló keresztezéséből alakult ki az öszvér. Ezek mindegyike visszavezethető egészen az Eohippusig. A mai ló közelebbi ősei-przewalski ló, tarpán, tundrai ló, valamint az erdei ló-már a zebrától és a szamártól elkülönült evolúciós ágat alkotnak. A ló távolabbi rokonai közül sokakban hasonlít hozzá a szintén páratlanujjú patás orrszarvú (Rhinoceros), valamint a tapír (Tapirus terrestris).

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat